A WHO bejelentette, hogy végül nyilvánosságra hozzák a kutatók által mesterségesen létrehozott, veszélyes madárinfluenza vírusra vonatkozó adatokat.

A közzététel előtt azonban lehetőséget hagynak a kutatóknak, hogy részletesen megvitathassák a kutatás kockázatait és előnyeit, valamint magának a vírusnak a veszélyeit.

A nyilvánosságra-hozatalra vonatkozó elvi megállapodás hosszú hetek vitájának vet véget, aminek lényege, hogy vajon a vírus elleni oltás kifejlesztésének szükségessége arányban van-e azzal a kockázattal, hogy a vírus rossz kezekbe kerülve esetleg biológiai fegyverként bukkanhat fel.

Tudósok, egészségügyi tisztviselők és tudományos folyóiratok munkatársai egy teljes héten át vitatkoztak arról, hogy közzétegyék-e az információkat, legfőbb ellenvetésként azt hozva fel, hogy terroristák kezébe kerülve a vírus rendkívül halálos fegyver lenne.

A vitatott kutatás lényege, hogy megmutatja, hogyan lehet a H5N1 vírust, ami bár lassan terjed, de a fertőzöttek felénél halálos kimenetelű, úgy átalakítani, hogy az könnyebben terjedjen. Korábban, az egyik tudományos folyóirat szerkesztője kijelentette, kötelességének érzi a kutatás eredményeinek közzétételét.

Dr. Bruce Alberts, a Science szerkesztője végül az USA Országos Bio-biztonsági Tudományos Bizottsága (NSABB) példanélküli közbenjárásának köszönhetően nem jelentette meg az anyagot. A bizottság arra figyelmeztetett, hogy rossz kezekbe kerülve a vírus óriási veszélyt jelentene.

„Mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy a kutatás teljes egészét meg kell jelentetni,” nyilatkozta Dr. Alberts.

„Mivel nincs egyéb mód, hogy ezt az információt eljuttassuk azokhoz a kutatókhoz, akik a lakosság védelme érdekében új oltóanyagot fejlesztenének ki ezek alapján, fenntartjuk véleményünket, hogy a kutatás eredményeit azok teljes terjedelmében kell megjelentetni.”

A tudósok szerint a kutatás eredményéinek közzététele nélkül nem lehetséges a vírus elleni vakcina kifejlesztése. Dr. Alberts szerint az oltóanyag kifejlesztése elengedhetetlen arra az esetre, ha a veszélyes vírustörzs a természetben magától is kialakulna.

A WHO genfi csúcstalálkozóján is megvitatták a kérdést. A szakértők úgy gondolják, hogy a döntés kimenetelétől függetlenül, az eredmények cenzúrázása nem lesz képes megakadályozni, hogy kutatók hozzájussanak egy H5N1 járvány kirobbantásához szükséges eszközökhöz, amennyiben erre szánták el magukat.

„Mindegy mennyire korlátozzuk a kutatókat az emberiség javát szolgáló tevékenységben, a rossz emberek akkor is képesek lesznek rossz dolgokat véghezvinni,” mondta Wendy Barclay, a londoni Imperial Collage virológusa.

Amerikai illetékesek cenzúrázni szeretnék a két, egy holland és egy amerikai kutatás megjelenésre kerülő eredményeit. A kutatások lényege, hogy bebizonyították néhány apró mutáció segítségével a H5N1 vírus a közönséges influenzához hasonló ütemben képes terjedni emlősről emlősre.

Az ENSZ egészségügyi testülete komoly aggodalmát fejezte ki a közzététel „esetleges negatív következményei miatt.”

Január 20-án a világ szinte minden részéről összegyűlt tudósok 60 napos moratóriumban állapodtak meg a H5N1 vírussal kapcsolatos, gyorsabb terjedést eredményező kutatással kapcsolatban.

A legutóbbi, február 16-17-i tanácskozáson a résztvevők megállapodtak

- Az önkéntes moratórium meghosszabbításában

- A holland és az amerikai kutatások eredményeinek további elhalasztásában

- Az ilyen jellegű kutatásokkal kapcsolatos aggodalmak kezelésében

- A két kutatás nyomán felmerülő bio-biztonsági kérdések felülvizsgálatában.

Keiji Fukuda, a WHO Egészség- és Környezetbiztonsági hivatalának igazgatóhelyettese szerint „az ilyen vírusokkal kapcsolatos kutatásoknak folytatódnia kell, mivel ezek a vírusok óriási kockázatot jelentenek és túl sok mindent nem tudunk még róluk. Nem az a kérdés, hogy folytassuk-e a kutatásokat, hanem az, miként végezhetjük ezt úgy, hogy ne keltsünk félelmet és csökkentsük az esetleges kockázatokat.”

„Ez a vírustörzs hihetetlen pusztításra képes, így fontos tudnunk, milyen messze vagyunk egy ilyen eseménytől,” nyilatkozta John Edmunds, a London School of Hygiene and Tropical Medicine munkatársa. Az 1997-ben Hongkongban felfedezett H5N1 vírustörzs továbbra is fel-felbukkan szárnyasokban, leginkább Ázsiában, de egyelőre emberre nem igen terjed.

A rendelkezésre álló adatok szerint 2003 óta összesen 700 embert fertőzött meg, akiknek a fele halt bele a betegségbe, így ennek a vírusnak a halálozási aránya, a H1N1 sertésinfluenzához képest sokkal magasabb.

Ron Fouchier, a H5N1 vírust néhány mutáció segítségével rendkívül fertőzővé tevő holland kutatócsoport vezetője szerint a kutatás eredményeit nyilvánosságra kell hozni.

Szerinte ezek az adatok segítenének az egészségügyi hatóságoknak, hogy felkészüljenek a vírus mutációjának eredményeként okozott esetleges járványok kezelésében.

Elmondta azt is, hogy számos más kutatócsoport hasonló eredmények közelében jár, így fontos lenne figyelmeztetni őket, hogy a vírus a mutációk eredményeként levegő útján is terjedhet.

A legtöbb influenza szakértő egyetért, hogy szükség van a moratórium meghosszabbítására, hogy időt biztosítsanak a tudóstársadalomnak a probléma átgondolására.

David Heymann, korábbi WHO biztonsági tanácsadó és más tudósok szerint az ilyen jellegű kísérletek betiltása veszélyes precedenst állítana.

Bár a gének törlése vagy hozzáadása olyan szuper-vírusok létrejöttét eredményezheti, amelyek az egész világot veszélybe sodorhatják, Heymann szerint a kutatás mégis fontos a hatékony oltások és diagnosztikai vizsgálatok kifejlesztéséhez.

Forrás: idokjelei.hu

Kapcsolódó bejegyzésünk:

Hogyan irtsuk ki az embereket? Kattintson ide...