Nem kell a baranyaiaknak Ázsiába utazni ahhoz, hogy egy igazi távol-keleti lepkecsodát lássanak. A mecseki tölgyes erdőkben, az erdők közeli utcák, házak esti, éjszakai lámpáin augusztus közepétől egy denevér nagyságú, vörhenyes sárga pávaszemes lepke jelenik meg. Sokszor berepül a kivilágított, nyitott ablakú szobákba, s a lámpa körüli keringésével nagy riadalmat okozhat a családoknak. Az sem ritka, amikor az erdős utakon autózók fényszórója elé kerül, majd hűtőmaszknak csapódva pusztul el. Olyan eset is előfordul, amikor napfényes időben, a városszéli keretekben, fasorokban a lombkoronában vitorlázik. Néhány évvel ezelőtt a mecsekjánosi szennyvíztelep higanygőz lámpáin százával ültek.

Milyen lepkéről van szó, s hogyan került ez az óriás erdőkbe? Neve tölgy-selyemlepke (Antheraea yamamai), melynek első példányai 1975-ben tűntek fel a Nyugat-Mecsekben. A faj őshazája Délkelet-Ázsia, ahol a nálunk korábban tenyészett selyemlepkéhez hasonlóan gubójáért szaporították. Ez a selyem az elmúlt évszázadokban valóságos „nemzeti kincs” volt az ázsiai területeken, ahol törvények tiltották a lepke külföldre hurcolását. A törvény ellen vétkezőket halálbüntetéssel sújtották.

Az 1800-as évek második felében egy francia és egy holland utazónak mégis sikerült a lepketojásokat egy bambuszrúdban Európába csempészni. Bár lepkék szaporítása nem okozott különösebb gondot, az európai selyem azonban nem váltotta be a minőségi követelményeket. A selyemgyártás sikertelen maradt. Hazánkhoz legközelebb az 1940-es években, Ausztriában (Stájerország) szabadföldi kísérleteket is végeztek a lepkével, amelynek az lett a következménye, hogy tartósan megtelepedett a szabad természetben. Az egyre tömegesebb népesség az 1950-es évek elején megjelent nyugati határainkon, s mintegy 20-25 év alatt az egész Dunántúlt meghódította.

Az elmúlt évtizedekben a somogyi tölgyesek irányából szinte a teljes Mecseket elárasztották a tölgy-selyemlepkék. Az enyhébb teleket a lepketojások könnyen átvészelik, s a rákövetkező években olykor tömegesen is repülhetnek a lepkék. Ilyen megfigyelések vannak a Dráva menti nedves ligeterdőkben, s a dombságokon őshonos gyertyános-tölgyesekben. Mivel a lepke erdészeti károkat nem okoz, emberre, állatra teljesen veszélytelen, inkább csak egzotikus megjelenésével hívja fel magára a figyelmet. Ha találkozunk vele hagyjuk békén, vagy fényképezzük le, az ügyesebbek akár filmet is készíthetnek mozgásáról, vitorlázó repüléséről.

Forrás: Fazekas Imre, biológus Regiograf Intézet

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3606634

Jelenleg az oldalon

13
Online