A görög gazdaság vegetál, infúzión tartja az Európai Unió. De mit is ad ez az infúzió Görögországnak a gyakorlatban? A látszatot. A gazdaság már rég megállt működni, minden második ember munkanélküli, három vállalatból kettő csődbe megy. Az újra és újra kiutalt hitelek pedig csak a látszat fenntartásáért felelősek, semmi más feladatuk nincs. Az állami alkalmazottak egy részének a végsőkig lesz munkája, a rendfenntartás - kisebb leépítések és forrásmegvonások árán - tovább működik, és ennyi pont elég arra, hogy ne uralkodjon el a teljes anarchia. A nyugati világ megfizeti ezt az utolsó, a teljes anarchia útjában álló végvárat, mert komoly anyagi érdekeltségei vannak benne. Ez a gépezet biztosítja ugyanis, hogy a nyugati cégek eladhassák az általuk gyártott szemetet, amit a görögök mind megesznek. A nyugati nagyvállalatok mindeközben zavartalanul termelhetik ki az ország természeti kincseit. Csak hogy egy példát említsünk, a közelmúltban ismét felszínre kerülő aranybánya-ügy. A kormány soron kívül megadta a kitermeléshez szükséges engedélyeket a kanadai társaságoknak, így az arany szabadon áramlik ki az országból anélkül, hogy a görög gazdaságnak bármi haszna lenne belőle. A területeket már korábban felvásárolták, és "érdekes módon" most kerültek elő a mérési eredmények, mikor a görög kormánynak nemhogy szándéka, de pénze sincs arra, hogy visszavásárolja az idegen tulajdonban lévő földet.

Meg kell hagyni: ha nem kaptok észbe, ugyanez lesz a sorsa azoknak a Magyarországon bezárt bányáknak is, melyeket még állami tulajdonú korukban be kellett zárni, mondván hogy nem éri meg a kitermelés. Idegen magántulajdonban persze majd előkerülnek a kedvezőbb mérési eredmények, de csak akkor, ha a demokrata kormánynak már esélye nem lesz visszaszerezni. Majd ha már a kormány elintézte, hogy az államadósság a GDP 200%-a körül legyen.

Angela Merkel nemrég a BBC egy műsorában kijelentette, hogy hatalmas politikai hiba lenne, ha Görögország elhagyná az eurózónát, és Németország mindent meg fog tenni az eurózóna egyben tartásáért. Hogy politikai vagy gazdasági hiba lenne-e a Nyugat számára, azon lehet vitatkozni, de annyi biztos, hogy egyik sem érné meg. Ameddig a nyugati államokban nem éleződnek ki annyira a társadalmi feszültségek, hogy az robbanáshoz vezessen, addig az Európai Uniónak lesz pénze fizetni az anarchia elkerüléséhez szükséges görög rendfenntartást és államvezetést az újabb és újabb hitelcsomagokkal. Hogy törlesztik-e a tartozást, az nem fontos, mert a kiadásokat magasan felülmúlja a nyugati cégek által Görögországból kihozott bevétel, illetve a kitermelt arany, ami zsidó kereskedőkön keresztül mind az EKB-hoz kerül. Ennek tudható be az is, hogy a fizetésképtelenség bejelentését követően egyszerűen leírták a görög adósságállomány nagy részét: számoltak, és úgy látták, hogy ha leírják az adósságot, az okozott veszteség eltörpül amellett, mint ami akkor lenne, ha tényegesen bekövetkezik az államcsőd.

Mivel azt egy újabb hitellel elkerülték, az áruk szabad áramlása címszó alatt szabadon hordják ki az ország természeti kincseit, szabadon értékesítik a szemetet, és a schengeni egyezmény miatt védővám szóba nem kerülhet. Emiatt lenne tekinthető gazdasági hibának, ha Görögország elhagyná az eurózónát.

Hogy mi miatt lenne ugyanez politikai hiba? Nem csak az úgynevezett dominóelmélet miatt. Hanem mert az a politikus - akár Németországban, akár Magyarországon - aki támogatja, hogy Görögország kilépjen az eurózónából, vagy esetleg az Európai Unióból, az a nyugati gazdasági érdekeltségek szabad rablása elé vet egy gáncsot, vagyis számolnia kell a következményekkel. Példának okáért: az aranyat kitermelő kanadai cégek new-yorki zsidó kereskedők cégein keresztül adják el az aranyat a központi bankoknak és a magánbefektetőknek, akár ékszer, akár befektetési arany formájában. Garantált a sokszoros haszon. Na mármost, ha Merkel egyszer csak gondolna egyet és kijelentené, hogy Görögország hagyja el az eurózónát, azzal gáncsot vetne a bányászcégnek is, meg a zsidó kereskedőnek is. A bányászcég az esetleges adóterhet ráterhelné a kitermelt aranyra, a zsidó kereskedők kénytelen lennének drágábban venni, emiatt drágábban adnák. Ha több ponton is plusz költségek adódnának, akkor az ügyfeleik száma igencsak megcsappanna, vagy nem szereznének akkor hasznot, mint ezelőtt. Ezért a zsidó magánbefektető bizony nem támogatná Merkel következő kampányának kiadásait. És ugyanez igaz az összes többi európai politikusra!

Ezért az eurózónát már csak a megszokás tartja egyben. Afféle békés rabszolgatartás, ahol a rabszolga felzabálja a szemetet - mert aki nem szemetet árul, azt ellehetetlenítik -, és miközben a rabszolga a szemét megvételéért a mindennapokban kemény harcot folytat, a nyersanyagokat szabadon ki lehet hordani az országból. Aki ennek aláfekszik, az meg a befektetők által támogatandó, vagyis garantált a politikai előmenetel. A mérleg egyik oldalán a gazdasági érdek, a másik oldalon a politikai. Merkel szavaiban van igazság, csak mint mindig, a sorok között kell olvasni.

Forrás: jovonk.info

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters