Megtette az első lépést szerdán az Európai Unió a klasszikus bankrendszeren kívüli hitelközvetítő tevékenység szabályozása felé, amikor a Bizottság biztosi testülete egy közleményt és egy rendelet-tervezetet fogadott a pénzpiaci alapok által jelentett kockázatok kezelésére.

Az árnyékbankrendszernek is nevezett hitelközvetítők is a klasszikus bankrendszerhez hasonló likviditási és átláthatósági szabályokkal kell, hogy számoljanak néhány éven belül – vált nyilvánvalóvá abból a közleményből, amit szerdán jelentetett meg az Európai Bizottság.

A Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB) által 2011-ben 51 ezer milliárd eurósra becsült szektor a hagyományos bankrendszer keretein kívül folytat hitelközvetítői tevékenységet, de a bankszektortól eltérően néhány szabálytól eltekintve jelenleg semmi sem szabályozza a tevékenységüket.

A becslések szerint a teljes globális pénzügyi rendszer 25-30 százalékát kitevő párhuzamos bankrendszer éppen mérete és kevéssé átlátható működése folytán kockázatokat jelent asz egész európai pénzügyi közvetítői rendszer számára, az Európai Bizottság többek között ezért is vonna nagyobb ellenőrzés alá a szektort.

További problémát jelenthet, hogy gyakran nem világos, kik állnak az ilyen tevékenységet folytató intézetek mögött.

A közleményt és a pénzpiaci alapokról szóló jogszabályi javaslatot előterjesztő belső piaci biztos ugyanakkor nem hallgatott azoknak a sürgetésére, akik tiltólistára helyeztek volna bizonyos bankrendszeren kívüli közvetítő tevékenységeket. Az ennek okait firtató kérdésre Michel Barnier azt válaszolta, hogy a felelősség az övé és jelenleg elegendőnek tartja azt, ha a bankokhoz hasonlóan kötelező tőkemutatókat írnának elő a pénzpiaci alapok számára, ami 3 százalékos puffert jelent majd.

A Bizottság óvatosabb hozzáállásának fő oka, hogy a párhuzamos hitelközvetítők fontos és növekvő szerepet játszanak a vállalattok, kormányok és bankok rövid távú finanszírozásában. Európában a kormányok és a vállalati szektor által kibocsátott rövid lejáratú értékpapírok (adósság) körülbelül 22 százaléka a most szabályozás alá vonandó pénzpiaci alapok birtokában van, és ugyancsak ezek az alapok tartják a kezükben a bankok által kibocsátott rövid lejáratú adósság 38 százalékát.

Éppen jelentőségük és nagy súlyuk miatt akar nagyobb rendet és átláthatóságot teremteni Brüsszel a szektorban, amely szerdán azt javasolta, hogy a pénzpiaci alapoknak egy napon belül lejáró aktíváik legalább 10 százalékát és egy héten belül lejáró aktíváik minimum 20 százalékát a portfóliójukban kelljen tartaniuk, hogy fizetni tudjanak azoknak a befektetőknek, akik gyorsan hozzá akarnak jutni a pénzükhöz. További biztosíték lenne az alapok váratlan bedugulásával szemben, hogy a pénzpiaci alapok teljes megrendelés-állományuk legfeljebb 5 százalékáig lehetnének kitéve egyetlen kibocsátónak.

Az ilyen típusú alapoknak egy 3 százalékos tőketartalékot is képezniük kell majd arra az esetre, ha a náluk lévő befektetési eszközök értékcsökkenést szenvednének, de az alapok az érték alakulásától függetlenül az eredeti hozamot ígérték a befektetőknek.

Michel Barnier szerint Európában 22 olyan pénzpiaci alap működik jelenleg, amely több mint 10 milliárd euró fölött rendelkezik. A legnagyobb közülük pedig 50 milliárd eurót forgat. „Ha ezeknek a helyzet meginog, akkor az az egész európai pénzügyi rendszerre kihathat” – mutatott rá a belső piaci biztos, aki hozzátette, hogy a mostani kezdeményezések a G20-ak közötti megállapodás kereteibe illeszkednek.

Forrás: bruxinfo.hu

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3755144

Jelenleg az oldalon

4
Online