Archívum

Keresés dátum alapján
-

Miben keres?

Hírekben és videókban
Csak a hírekben
Címben és leírásban
Csak a címben
Addikt magazin - A játék- és internetfüggőség (Tolnay-Róth Balázs)
2019-11-07
240 néző

Addikt magazin - A játék- és internetfüggőség (Tolnay-Róth Balázs)

Míg régebben az alkohol és a drogok miatt alakult ki függőség, mára az internet és az internetes játékok veszélyei is valósággá váltak. A sóvárgás és az elvonási tünetek itt is jelen vannak. Az internetfüggők nem tudják teljesíteni a munkahelyi elvárásokat, kapcsolataik kiüresednek.

Bemutatkozik az Erdélyi Kör új vezetője (Csata István)
2019-11-07
256 néző

Bemutatkozik az Erdélyi Kör új vezetője (Csata István)

Külhoni magyaroknak adományoz az egyesület, színes kulturális rendezvényeik vannak. A régi temető gondozását szívügyüknek tekintik. A kopjafánál koszorúznak, székely bált rendeznek, a fiatalokkal megismertetik a népzenét.

Várja a lelkes fényképezni vágyókat a fotószakkör (Kis-Marics Tamás)
2019-11-07
263 néző

Várja a lelkes fényképezni vágyókat a fotószakkör (Kis-Marics Tamás)

2012-től töretlen sikerrel működik a remek hangulatú szakkör. A gyerekek ötletekkel, tervekkel jönnek a foglalkozásokra. A technika, az informatika világában otthonosan mozgó tagoknak minden évben nyílik kiállítása műveikből.


Több lakosnak van problémája az Ipari úton (Bulátkó István)
2019-11-07
274 néző

Több lakosnak van problémája az Ipari úton (Bulátkó István)

Tíz éve volt kitakarítva az esőelvezető árok, tele van iszappal, a növényzet elburjánzott. A vízórákba betört a víz, az órák iszaposak, leolvashatatlanok. A területen élők az új képviselőtől várják a megoldást.

Komlói méz lett Baranya legjobbja (Bohuny Tibor)
2019-11-07
247 néző

Komlói méz lett Baranya legjobbja (Bohuny Tibor)

A Megye méze címet Schneider Attila komlói méhész nyerte el hársmézével. Összetett elvárásoknak kellett megfelelni a mézeknek, íz- esztétikai, fajtajellemzők dominálnak. Az egyesület minőségi termékeket kínál, sokféle növény nektárjait. A mézhamisítás napjainkban is komoly problémát jelent.

Méhészeti egyesület: évente mintegy 550 ezer tonna méz fogy az Európai Unióban
2019-11-06
494 olvasó

Méhészeti egyesület: évente mintegy 550 ezer tonna méz fogy az Európai Unióban

A világ méztermésének majdnem az egyharmada, mintegy 550 ezer tonna méz fogy évente az Európai Unióban (EU), ám az uniós méhészek ennek csak a felét tudják előállítani, a többit más régiókból szerzik be - mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke kedd reggel az M1 aktuális csatornán. A magyar termelők a megtermelt méz kétharmadát külföldön adják el, míg az egyharmadát a helyi fogyasztók vásárolják meg.    Felhívta a figyelmet, hogy az európai fogyasztók szívesebben választják a harmadik országból érkező mézeket. Ez azt jelenti, hogy míg tíz évvel ezelőtt egy magyar méhész 2,4 eurót kapott egy kilónyi virágmézért, ez mostanra 1,7 euróra csökkent.      Hangsúlyozta, ha ez így folytatódik, az európai méhészeti ágazat tovább fog zsugorodni, miközben az Európai Unióba érkező mézek mennyisége nő. Hozzátette, az import 80 százaléka mindössze négy országból jön: évente 80 ezer tonna Kínából, 45 ezer tonna Ukrajnából, 25 ezer tonna Argentínából és 20 ezer tonna Mexikóból. Forrás: MTI


Átköltöztetéssel óvnák meg a kihalástól a hegyi erszényespeléket Ausztráliában
2019-11-06
425 olvasó

Átköltöztetéssel óvnák meg a kihalástól a hegyi erszényespeléket Ausztráliában

Kihalással fenyegeti a klímaváltozás az Ausztráliában honos hegyi erszényespeléket (Burramys parvus), ám a kutatók reményei szerint az utolsó megmaradt példányok átköltöztetésével meg lehet menteni a súlyosan veszélyeztetett fajt a pusztulástól. A téli álmot alvó apró erszényes Délkelet-Ausztrália havasain él, de a téli hóesés csökkenése és a melegedő hőmérséklet miatt mostanra kevesebb mint 2500 egyede maradt a vadonban - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.    A hegyi erszényespelék a hótakaró által szigetelt kőhalmok alatt alusszák végig a telet és odújuk védelmet nyújt a nyári hőség ellen is. A nagy meleg ugyanis halálos lehet a számukra. Az Új-dél-walesi Egyetem munkatársa, Hayley Bates szerint Ausztrália egyetlen téli álmot alvó erszényesének alig valamivel fagypont feletti hőmérsékletre van szüksége a sikeres hibernációhoz, ám elegendő hó borítás nélkül a hideg levegő beáramlik a sziklák közé és lehűti az erszényespele menedékét.    "A 0,6 Celsius-foknál alacsonyabb hőmérséklet felébreszti a téli álmából, az állat vacogni kezdhet és éhen halhat. Két enyhe tél is elegendő ahhoz, hogy a faj összeomoljon" - mondta a szakember.    Az egyetem kutatói tenyészprogramba kezdtek Új-Dél-Wales állam egy alacsonyan fekvő területén annak érdekében, hogy a hegyi erszényespeléket hozzászoktassák az új környezethez, remélve, hogy sikerül létrehozniuk egy 25 egyedből álló kolóniát. Amennyiben a projekt sikeresnek bizonyul, akkor további példányokat költöztetnének le a havasokból.    A 25 millió évvel ezelőttről származó fosszíliák alapján a kutatók úgy vélik, hogy a hegyi erszényespelék ősei egy mérsékeltebb éghajlatú, kevésbé szélsőséges környezetben éltek. Korábbi kutatásokból az is kiderült, hogy a hegyi erszényespelék közeli rokonai sokáig az alacsonyan fekvő területeken lévő esőerdőket lakták.    "Az történhetett, hogy a faj modern kori képviselői együtt mozogtak a havasok felé terjeszkedő hűvös esőerdőkkel, amikor az éghajlat még viszonylag melegebb, párásabb volt" - magyarázta Mike Archer, az egyetem paleontológusa. Hozzátette: "amikor azonban a klímaváltozás előrehaladtával ezek a feltételek fokozatosan megszűntek, az erszényesek egy olyan környezetben maradtak, amely az alkalmazkodóképességük határát feszegette".    A hegyi erszényespelékre további fenyegetést jelent, hogy a téli álmukból felébredve elsődleges táplálékukat jelentő bogong-bagolylepkék (Agrotis infusa) száma ugyancsak csökken, ami szintén a klímaváltozás és a szárazság számlájára írható. Forrás: MTI / phys.org

Jövőre az EU több mint 3 milliárd eurót fordít az Erasmus+ programra
2019-11-06
376 olvasó

Jövőre az EU több mint 3 milliárd eurót fordít az Erasmus+ programra

Jövőre az Európai Unió több mint 3 milliárd eurót fektet be az Erasmus+ programba - jelentette be Navracsics Tibor az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa Brüsszelben, miután Európai Bizottság kedden közzétette az Erasmus+ programra vonatkozó 2020-as pályázati felhívását.A biztos szerint az Erasmus+ költségvetésének növelése kibővíti az európai fiatalok lehetőségeit arra, hogy külföldön tanuljanak vagy szakképzésben vehessenek részt, és egyben lehetővé teszi számukra az európai identitás megismerését és kialakítását. Ezen kívül a beruházás segíti az "Európai Egyetemek" kezdeményezés előremozdítását, amely az európai felsőoktatási intézmények szövetségét hivatott erősíteni az úgynevezett európai oktatási térség kialakítása érdekében.    "Büszkén látom, ahogy felsőoktatási intézmények új, erős szövetségeket kötnek, hogy kikövezzék az utat a jövő egyetemei számára, a diákok, az oktatók és a társadalom érdekében szerte Európában - idézi Navracsics Tibort a brüsszeli testület közleménye.    Az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén tevékenykedő bármely állami vagy magánszervezet pályázhat finanszírozásra a felhívás alapján. Ezen túlmenően jelentkezhetnek olyan ifjúsági csoportok, akik aktívan részt vesznek az ifjúsági munkában, de hivatalosan nem ifjúsági szervezetként vannak regisztrálva. A Bizottság a pályázati felhívással együtt közzétette az Erasmus+ program útmutatóját az EU összes hivatalos nyelvén. A program költségvetése 12 százalékkal emelkedett a 2019-es évhez képest. Forrás: MTI

Prémium minőségű húst is előállít már a mohácsi vágóhíd
2019-11-06
413 olvasó

Prémium minőségű húst is előállít már a mohácsi vágóhíd

Évi egymillió sertést dolgoz fel a két és fél éve termelő, ma már prémium minőségű hústermékeket is előállító, 700 embernek munkát adó MCS Vágóhíd Zrt. mohácsi üzeme - mondta el Pókos Gergely, a létesítmény igazgatója a keddi sajtóbejáráson. A több mint 650 saját és további 50 bérelt munkavállalót foglalkoztató, 26 ezer négyzetméteres, éves viszonylatban 100 ezer tonna sertés feldolgozását végző, felerészben belföldi piacra, felerészben exportra termelő létesítmény Magyarország egyik legkorszerűbb és legnagyobb vágóüzeme Pókos Gergely szerint.    Hozzátette: a Bonafarm Csoport és a Pick Szeged Zrt. stratégiai beszállítójaként a legszigorúbb élelmiszerbiztonsági és higiéniai előírások maximális betartása mellett évente egymillió sertést dolgoznak fel, ami heti szinten 20 ezer normál, és ezer nagysúlyú állatot jelent.     A 2018 elejétől teljes kapacitással működő üzemben a sertésfeldolgozás folyamatába betekintést nyújtó, termékminőségi- és biztonsági követelményeket ismertető keddi sajtóbejáráson az igazgató beszámolt arról, hogy GMO-mentes takarmány-felhasználás, felelős antibiotikum-használat és a magasabb állatjóléti körülmények biztosítása révén évi ötezer tonnányi prémium minőségű sertéshúst is előállítanak a Pick márkaneve alatt, azok a nagyobb áruházláncokban ez évtől érhetők el.     Pókos Gergely az MTI érdeklődésére elmondta, terveik között szerepel a hatnapos munkahét, néhány éven belül a kétműszakos munkarend beindítása, utóbbival a mai termelés kétszeresére is képes lenne a létesítmény.     Az MCS Vágóhíd Zrt. mohácsi üzemében előállított tőkehús részben a Pick Szeged Zrt. készítményüzemeinek alapanyag ellátását biztosítja, másrészt frissen, vagy fagyasztottan, vákuumfóliában, vagy védőgázas csomagolásban értékesítik. Az üzemben levágott nagysúlyú disznók és kocák szolgálnak alapanyagként a Pick téliszalámijához, a cég managalica-termékeit szintén a Mohácson vágott speciális magyar sertésfajtából készítik.     Pókos Gergely elmondta, az idén 50 milliárd forintos árbevételt érhet el a társaság, ez jövőre mintegy 10-15 százalékkal magasabb is lehet. Tavaly 48 milliárdos árbevételt értek el. A 21 milliárd forintból létrejött mohácsi beruházásból 5 milliárd forint húsipari technológiai fejlesztés volt, amelynek része a vágó-, csontozó- és csomagolási technológia, illetve az automata logisztikai rendszer. A magyar kormány 2014 nyarán minősítette kiemelt jelentőségű nemzetgazdasági projektté a zöldmezős beruházással megépülő vágóhíd építését.     A tesztüzemű működés 2016. decemberben indult, a vágóhíd 2017. január 10-én kapta meg az ideiglenes működési engedélyt. A Bonafarm Csoport stratégiai partnereként működő vágó, csontozó, daraboló és csomagoló üzem Magyarország egyik legnagyobb vágóhídja. Az MCS Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Pick Vágóhíd Holding Kft.-n és a Pick Vágóhíd Kft.-n keresztül Csányi Sándor üzletember.     A Bonafarm Csoport Magyarország egyik meghatározó élelmiszergazdasági vállalatcsoportja, amely stratégiai partnereivel együtt több mint 8600 alkalmazottat foglalkoztat. Feldolgozóipari vállalatai számára a Bonafarm Mezőgazdaság szolgáltatja a kiemelkedő minőségű alapanyagok jelentős részét. A csoport öt élelmiszer-feldolgozó vállalkozása a Pick Szeged Zrt., a Sole-Mizo Zrt. és a Csányi Pincészet Zrt., valamint a stratégiai partner MCS Vágóhíd Zrt. és a Hungerit Zrt. Forrás: MTI


Napi negyedórával több séta fellendíthetné a világgazdaságot
2019-11-06
437 olvasó

Napi negyedórával több séta fellendíthetné a világgazdaságot

Ha a dolgozók napi negyedórával többet sétálnának, az akár évente 100 milliárd dollárral (30 ezer milliárd forinttal) is többet hozhatna a világ gazdaságának egy új elemzés szerint.A napi plusz 15 perc séta vagy egy kilométer futás növelné a termelékenységet és a várható élettartamot, ami a gazdaság növekedéséhez vezethet - derült ki a Vitality biztosítási cégcsoport és a RAND Europe kutatóintézet közös tanulmányából.A gazdasági fellendülés az alacsonyabb halálozási arányból származna, vagyis több ember maradna életben, tovább dolgozna, ezzel gyarapítaná a gazdaságot, miközben kevesebbet hiányozna betegség miatt.„A kutatás rávilágít a mozgáshiány és a termelékenységcsökkenés közötti jelentős összefüggésre, valamint új perspektívát ad a munkaadóknak és az irányelvek megalkotóinak arról, hogyan lehet növelni a népesség termelékenységét” - mondta Hans Pung, a RAND Europe elnöke.Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) azt ajánlja, hogy minden felnőtt hetente legalább 150 perc mérsékelt vagy 75 perc nagy intenzitású testmozgást végezzen.Egy tavalyi kutatás azt találta, hogy az Egyesült Államokban a felnőttek 40 százaléka, Nagy-Britanniában 36 százaléka, Kínában 14 százaléka mozog túl keveset ahhoz, hogy egészséges maradhasson.A RAND Europe és a Vitality tanulmánya részben azokon az adatokon alapul, amelyeket hét ország összesen nagyjából 120 ezer lakosáról gyűjtöttek. Ezekből kiindulva modellezték, milyen gazdasági előnyei lennének a több testmozgásnak, majd kivetítették egyenként 23 országra és az egész világra.Azt találták, hogy ha a 18-64 év közötti felnőttek napi 15 perccel többet sétálnának, az a világ gazdasági teljesítményét mintegy 100 milliárd dollárral növelné évente. Megállapították azt is, hogy a mozgásszegény életet élő negyvenesek várható élettartama átlagosan 3,2 évvel nőhetne azzal, ha naponta 20 percet futnának.Forrás: MTI

Elindult az országos Takarékbank
2019-11-06
484 olvasó

Elindult az országos Takarékbank

Csaknem 2300 milliárd forintos mérlegfőösszegével az ország ötödik legnagyobb hitelintézete lépett piacra a takarékok és a Takarék Kereskedelmi Bank országos egyesülése nyomán - közölte a Takarékbank Zrt. szerdán az MTI-vel. A tájékoztatás szerint az így létrejött Takarékbank saját tőkéje 120, jegyzett tőkéje 70 milliárd forintra emelkedett, hitelállománya eléri az 1400, betétállománya pedig az 1700 milliárd forintot. A fúziók révén az országos Takarékbank ügyfeleinek száma több mint 1,1 millióra nőtt, 750 fiókjával és 15 Takarék mobil bankfiókjával a legnagyobb, országos fiókhálózatot üzemelteti.    A közleményben felidézték, hogy október 31-én 11 takarékszövetkezet és 2 bank cégjogi egyesülésével befejeződött az a majdnem ötéves folyamat, amelynek során a korábbi csaknem 120 takarékszövetkezetből mára egyetlen, országos lefedettségű, univerzális kereskedelmi bank jött létre.    Az utolsó fúzióban a 3A Takarékszövetkezet, a Békés Takarék Szövetkezet, a Centrál Takarék Szövetkezet, a Dél Takarék Szövetkezet, a Fókusz Takarékszövetkezet, a Hungária Takarék Takarékszövetkezet, a Korona Takarék Takarékszövetkezet, az M7 Takarék Szövetkezet, a Nyugat Takarék Szövetkezet, a Pátria Takarékszövetkezet és a Tiszántúli Takarék Takarékszövetkezet, valamint a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. és az eddig regionálisan működő Takarékbank Zrt. vett részt. Valamennyi hitelintézet ügyfeleit, dolgozóit, teljes fiókhálózatát, betét- hitel- és szerződésállományait a Takarékbank Zrt. vette át.    A Takarék Csoporthoz tartozó 13 hitelintézet cégjogi egyesülésével párhuzamosan sikeresen lezárult a fúziókat kísérő informatikai átállás, amely több mint egymillió ügyfél betét-, hitel- és számlaszerződését érintette. Ezzel együtt a netbankban a bankszünnapokat követő hirtelen túlterhelés miatt egyes ügyfelek esetében szerdán előfordulhatnak átmeneti lassulások, fennakadások, de a bank szakemberei felkészültek az esetleges fennakadások kezelésére - közölték.    A fúziókkal a Takarékbank megszünteti az eddig óriási költségeket okozó átfedéseket, a szervezetek közötti párhuzamosságokat, egységesíti a takarékok eltérő termékpalettáit, a fiókhálózatot, az arculatot, az értékesítési és marketingtevékenységet, a belső szabályozást, valamint folytatja az informatikai rendszerek konszolidációját. Az átalakítások és átszervezések révén jelentősen csökkennek a működési költségek, 2023-ra mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben 10 százalékos piaci részesedés és évi 30 milliárd forint körüli adózott eredmény fenntartható elérése a cél - jelezte a bank.    A Takarékbank szolgáltatásai a folyamat végén minden csatornán elérhetővé válnak: hagyományos ügyintézéssel, telefonon és interneten, illetve ezek személyre szabott kombinációjával.    A tájékoztatás szerint a pénzintézet jelentős üzleti korszerűsítést tervez, új termékekkel és szolgáltatásokkal, új, korszerű, digitális csatornák alkalmazásával kívánja piaci pozícióját erősíteni, miközben a hagyományos banki ügyintézést is biztosítja ügyfelei számára.    A közlemény idézi Vida Józsefet, a Takarékbank elnök-vezérigazgatóját, felidézte, hogy közel két év alatt 56 hitelintézet teljes, országos fúzióját hajtották végre. Forrás: MTI

Mintegy 11 ezer tudós támogatja a klímavészhelyzetről szóló tudományos kutatást
2019-11-06
432 olvasó

Mintegy 11 ezer tudós támogatja a klímavészhelyzetről szóló tudományos kutatást

Több mint 150 országból mintegy 11 ezer tudós biztosította támogatásáról azt a nagyszabású tudományos kutatást, amely szerint a világ klímavészhelyzettel néz szembe. A 40 év tudományos adataira épülő elemzés készítői szerint a kormányok nem tesznek eleget a válság kezelése érdekében. Mélyreható és hosszú távú változások nélkül a világ kimondhatatlan emberi szenvedésekkel néz szembe" - írják a tanulmányban.    A kutatók erkölcsi kötelességüknek tartják, hogy figyelmeztessenek a veszélyek mértékére - olvasható a BBC News honlapján.    A szakemberek hat területet neveztek meg, ahol azonnali lépéseket tartanak szükségesnek a válság hatékony kezelésére.     Az energia-előállítás területén sürgetik, hogy a kormányok vessenek ki olyan nagy összegű adót a szénre, amely eltántorít a fosszilis üzemanyagok használatától. Felszólítanak a fosszilis üzemanyagokat előállító vállalatok állami támogatásainak beszüntetésére, a kőolaj és a földgáz felváltására megújuló energiákkal.    A kutatók annak a véleményüknek adnak hangot, hogy a rövid életű szennyező anyagok, mint a metán vagy a korom csökkentése által akár 50 százalékkal mérsékelhető a következő évtizedekben a rövid távú felmelegedés.    A szakemberek az erdőirtás leállítását, az erők, mezők és mangrove erdők helyreállítását sürgetik, mivel azok segítik a szén-dioxid elnyelését.    Úgy vélik, hogy szükség van az étrend jelentős megváltoztatására, a növényi alapú étrendre való áttérésre, kevesebb állati termék fogyasztására. Az élelmiszerhulladék visszaszorítását is létfontosságúnak nevezik.    Sürgetik a szénüzemanyagokra alapuló gazdaságok átalakítását, és a GDP-növekedés, mint a gazdagságra való törekvés hajszolásától való elfordulást.    Felszólítottak a világ népesség-növekedésének stabilizálásra, emlékeztetve arra, hogy az manapság napi 200 ezer fővel gyarapodik.    Elismerték, ugyanakkor, hogy történt előrehaladás egyes területeken, például jelentősen nőtt a megújuló energiahasználat: egy évtized alatt a szél- és napenergia felhasználása 373 százalékkal, de az még így is eltörpül a fosszilis üzemanyagok használata mellett.     A kutatók hangsúlyozták, hogy elegük van a klímakonferenciák és tanácskozások sorozatából, amelyek nem vezettek értelmes cselekedetekhez. A növekvő globális tüntetéseket reményt keltőknek nevezték. "Bátorít minket az aggodalmak globális fellobbanása, az hogy - a kormányok új politikákat fogalmaznak meg, a diákok sztrájkolnak, bírósági perek folynak és a polgárok helyi mozgalmai változásokat követelnek" - írták. Forrás: MTI / bbc.com


OPEC: még 2040-ben is az olaj lesz a legfontosabb energiahordozó
2019-11-05
615 olvasó

OPEC: még 2040-ben is az olaj lesz a legfontosabb energiahordozó

Nem aggódik az olaj jelentőségének a csökkenése miatt a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, az OPEC. A szervezet kedden Bécsben publikált World Oil Outlook (WOO) közép- és hosszútávú olajpiaci prognózisa szerint az iparosodás és a felhasználási igény növekedése miatt még 2040-ben is az olaj lesz a legfontosabb energiahordozó a világon. A szervezet prognózisa a globális GDP 2040-ig évi átlagban 3,3 százalékos növekedésére, valamint a világ népességének a jelenlegi 7,6 milliárdról 9,2 milliárdra gyarapodására alapozza az olaj iránti kereslet várható emelkedését.    Az 1,6 milliárdos népességnövekedés főként a fejlődő térségekben, ezen belül is Afrikában és a Közel-Keleten következik majd be, de a GDP-növekedés is  elsősorban a fejlődő régiók termelésének lesz köszönhető, leginkább a termelékenység és a hatékonyság javulása miatt.    Az ázsiai gazdaságok kiemelkedően magas GDP-növekedése kelet felé tolja majd el a világgazdasági aktivitás súlypontját. A globális GDP 40 százalékát Kína és India állítja majd elő 2040-re, az OECD tagországok részesedése pedig 32 százalékra zsugorodik. Az egy főre jutó GDP földrajzi eloszlásában nem következik be viszont hasonló mértékű eltolódás, a legmagasabb egy főre jutó GDP-vel az előrejelzési periódus végén is az OECD amerikai tagjai rendelkeznek majd, a második helyen az OECD ázsiai és óceáni tagjaival, a harmadikon pedig az európai tagországokkal. A legalacsonyabb egy főre jutó nemzeti jövedelemmel 2040-ben is az afrikai és közel-keleti országok rendelkeznek majd, kevesebb mint 10 ezer dollárral.  A globális energiapolitika támpontjául hosszú távon az emissziós paraméterek szolgálnak majd az OPEC tanulmánya szerint, mind a kibocsátási határértékek, mind az adóztatás tekintetében.    A globális energiafogyasztás a 2018-as napi 285,9 millió hordó olaj-egyenértékről mintegy 72 millióval 357,5 millióra emelkedik 2040-re, ami éves átlagban egy százalékos növekedésnek felel meg. Ezen belül az OECD-tagországok energiaigénye napi 3 millió hordó olaj-egyenértékkel csökken, az OECD-hez nem tartozó országoké viszont 75 millióval emelkedik. Az energiaigény eltérő alakulása demográfiai és hatékonysági tényezőkre vezethető vissza. Az energiaigény növekedésének közel 50 százalékáért Kína és India felel majd.    A primer energiafogyasztásnak jelenleg 38,7 százalékáért felelős az OECD és 61,3 százalékáért a többi ország. Az arány 2040-re 30/70 százalékra módosul. Az OECD európai tagjai jelenleg a világ energiafogyasztásának 12,7 százalékáért felelősek, ez 2040-re 9,6 százalékra csökken. Kína részesedése 22 százalék körül marad, India részesedése hat százalékról tízre emelkedik.     A primer energiafogyasztás 31 százalékát fedezte 2018-ban a nyersolaj és ez 2040-ben is több mint 28 százalék lesz, azaz megőrzi vezető szerepét. A második helyen 27 százalékkal jelenleg a szén áll, a harmadikon pedig a földgáz 23 százalékkal. A földgázfogyasztás a jelenlegi napi 65,5 millió hordó olaj-egyenértékről 90 millióra emelkedik az előrejelzési periódus végére, a földgáz így 25 százalékos részaránnyal a második legfontosabb energiahordozóvá lép elő 2040-re.     A szén felhasználása csak 2030 után indul csökkenésnek, de 2040-re is megmarad a 38 milliárd tonnás energiaipari szén-dioxid-kibocsátás legnagyobb forrásának 40 százalékkal. Az energiaipari szén-dioxid-kibocsátás a periódus végére 4 milliárd tonnával haladja majd meg a 2018-ast.    Miközben a legnagyobb abszolút növekedést a földgáz éri majd el az energiahordozók sorában, a relatív növekedésben az alternatív energiaforrások jeleskednek majd, évi átlagban 6,9 százalékkal. Az alternatív energiaforrások kiaknázása 2014 és 2040 között bruttó napi 18 millió hordó olaj-egyenértékkel növekszik majd. Ezen belül az atomenergia és a biomassza bruttó 7-7 millióval.     Középtávon az olaj iránti kereslet a 2018-as napi 98,7 millió hordóhoz képest 2024-re napi 6,1 millió hordóval napi 104,8 millió hordóra emelkedik, hosszú távon pedig 2040-re napi 110,6 millióra. Az előrejelzési periódus végéig összesen napi 11,9 millió hordós fogyasztásnövekedéshez a nem OECD-tagországok napi 21,4 millió hordóval járulnak hozzá, miközben az OECD felhasználása napi 9,6 millió hordóval csökken. Az OECD európai tagjai 2040-ig napi 3,0 millió hordóval csökkentik olajfelhasználásukat, míg India felhasználása napi 5,4 millió, Kína felhasználása napi 4,4 millió hordóval növekszik.    A közúti közlekedés részesedése az olajfelhasználásban 2040-re 2 százalékponttal 43 százalékra csökken, miközben a járműállomány a 2018-ashoz képest egymilliárddal, 2,4 milliárdra növekszik. A növekedés túlnyomó része, 953 millió jármű a nem OECD-országokra jut majd. A részben és teljesen elektromos járművek száma 320 millióra nő, ami 2040-re már 13 százalékos részaránynak felel majd meg. A személygépkocsi állománynak 15 százaléka lesz - részben vagy teljesen - elektromos.  Forrás: MTI

Több mint százezer turista látogatta meg a csernobili nukleáris katasztrófa övezetét
2019-11-05
450 olvasó

Több mint százezer turista látogatta meg a csernobili nukleáris katasztrófa övezetét

Idén eddig rekordszámú, mintegy 107 ezer turista látogatott el a csernobili atombaleset övezetébe - számolt be róla hétfőn az ukrán sajtó a tiltott zónát kezelő állami ügynökség sajtószolgálatára hivatkozva. A közlemény szerint a látogatók száma különösen tavasszal ugrott meg. Az ügynökség szerint a turisták számának jelentős növekedésében elsősorban az játszott szerepet, hogy számos infrastrukturális fejlesztést hajtottak végre, egyebek mellett elektronikus belépőjegyeket vezettek be, ami megkönnyíti a bejutáshoz szükséges adminisztrációt. Emellett az HBO Csernobilról készített sorozata is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megnőtt az érdeklődés a nukleáris katasztrófa sújtotta terület iránt. A látogatók többsége - 80 százaléka - külföldi volt, a legtöbben, 15 738-an Nagy-Britanniából érkeztek. A turisták második legnépesebb csoportja Lengyelországból (9378) érkezett, őket követi a sorban Németország (7826), az Egyesült Államok (5580) és Csehország (4063).    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júliusban adott ki rendeletet, amelyben arra utasította az illetékes szerveket, hogy dolgozzanak ki stratégiát arra, miként lehet fellendíteni a csernobili zóna turisztikai forgalmát.     Augusztus 1-jén a tiltott zónát kezelő állami ügynökség bejelentette, hogy kidolgoztak egy vízi útvonalat, amely lehetővé teszi, hogy a turisták a Pripjaty és az Uzs folyón haladva tekinthessék meg a területet. Az ügynökség mostani közleményében beszámolt arról is, hogy azóta nem csak vízi, de légi megtekintési lehetőségekkel is bővítették kínálatukat, valamint növelték az idegenvezetők számát, és kétnyelvű információs táblákat is kihelyeztek. Összehasonlításképpen: 2018 januárja és októbere között a mostaninak alig több mint a fele, mintegy 62 ezer turista látogatta meg a csernobili övezetet - derült ki az ügynökség által a Facebookon közzétett grafikonból.     A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták.    A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le. Az új, korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot a Novarka francia konszern építette, a munkálatok 2011-ben kezdődtek. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 1,5 milliárd euróba került. A projekt fő szponzora az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) volt, de Ukrajna jelentős támogatásokat kapott a költségek fedezéséhez az Európai Uniótól, európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is. Az új védőburkot 2016 végén helyezték rá a négyes blokkra. Forrás: MTI

Kannibálként maradtak életben a hangyák egy lengyel atombunkerben
2019-11-05
416 olvasó

Kannibálként maradtak életben a hangyák egy lengyel atombunkerben

Atomfegyverek bunkerében rekedt erdei vöröshangyák túlélését tanulmányozták Lengyelországban, a rovarok elhullott társaik tetemét felfalva maradtak életben. A Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál írása szerint a Wojciech Czechowski vezette kutatócsoport egy nukleáris fegyvereket tároló lengyelországi bunkerben fedezte fel 2013-ban a vöröshangyákat (Formica rufa), amikor az ugyanott hibernáló denevérek éves számlálása folyt, tanulmányuk akkor a Journal of Hymenoptera Research című szaklapban jelent meg.    Akkor sok százra, akár egymillióra is becsülték a csak dolgozókból álló, hiányos hangyakolónia nagyságát. Úgy kerültek a bunkerbe, hogy a szellőzőcsövön át folyamatosan hullottak alá a tetőn lévő fészkükből, ahova nem tudtak visszatérni.    Évekkel később a kolónia még mindig létezett, noha a csapdában, ahová estek, se fény, se fűtés, se nyilvánvaló élelemforrás nem volt.    Az új kutatásban a varsói Lengyel Tudományos Akadémia Zoológiai Intézete és Múzeuma kutatói, köztük Maák István zoológus is részt vett, tanulmányuk ismét a Journal of Hymenoptera Researchben jelent meg.    Az új kutatás során azt keresték, hogy más táplálék hiányában a vöröshangyák megeszik-e fajtársaik tetemeit, melyek a bunkerpadlón gyűltek.    A természetben nem ritka az ilyen viselkedés, különösen a fehérjeszegény tavaszi időszakban. Ezek az úgynevezett hangyaháborúk, amelyek kijelölik a szomszédos kolóniák területeinek határait, miközben a számos áldozat teteme élelemül is szolgál.    Az új kutatás azt is megmutatta, hogy az erdei vöröshangyák esetében a tetemevés gyakoribb, mint korábban gondolták, és a saját kolóniabeli társ teteme is lehet táplálék, ha más nem áll rendelkezésre.    A bunkerban, ahol gyakorlatilag nem volt más élőlény, amely elfogyasztotta volna a tetemeket, a kannibalizmus egyértelmű jeleire bukkantak, így nagy bizonyossággal következtettek arra, hogy a bunkerkolónia főként elhullott társaikat fogyasztva maradt életben.    "Az eset arra világít rá, milyen kitűnő a hangyák alkalmazkodási képessége a szélsőséges viszonyokhoz, ami kétségtelen evolúciós sikertörténetük kulcsa" - magyarázták a kutatók.    2016 nyarán a tudósok elhatározták, hogy kiszabadítják a csapdába esett hangyákat. Először egy száztagú csoportot engedtek el a fészek környékén, hogy megállapítsák, a két, részben elszigetelt közösség, a lenti és a fenti kapcsolatban áll-e.    A várakozásoknak megfelelően nem tapasztaltak agresszivitást.    Szeptemberben egy három méter hosszú, függőleges "utat" alakítottak ki, melynek egyik végét a bunkerkolónia építette halomhoz, a másikat a szellőzőcsőbe helyezték.    Egy-egy hangya hamarosan elindult felfedezni az új utat. 2017 februárjára szinte teljesen kiürült az atombunker.    Eközben az építmény szellőzőcsöve mellett továbbra is fészkel egy hangyakolónia, a rovarok le is esnek a bunkerba, mint korábban, viszont már könnyedén tudnak oda-vissza menetelni.    "Így a jövőben is meglephetnek bennünket izgalmas fordulatokkal" - fűzték hozzá a kutatók. Forrás: MTI / phys.org


Az erdőirtáshoz köthető szén-dioxid-kibocsátás jóval alacsonyabb az eddig véltnél
2019-11-05
347 olvasó

Az erdőirtáshoz köthető szén-dioxid-kibocsátás jóval alacsonyabb az eddig véltnél

Az erdőirtáshoz köthető szén-dioxid-kibocsátás jóval alacsonyabb az eddig véltnél, vagyis a gyakorlat sokkal kisebb mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz - derült ki egy új tanulmányból. Az Ohiói Állami Egyetem és a Yale Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a fakitermelés és mezőgazdasági termelés céljából végzett erdőirtás miatt nagyjából 92 milliárd tonna szén-dioxid került a légkörbe 1900 óta - olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.    Az ohiói egyetem munkatársa, Brent Sohngen szerint ez a becslés nagyjából egyötöde a korábbi tanulmányokban megállapított 484 milliárd tonnának, ami az emberhez köthető összkibocsátás egyharmadát teszi ki az elmúlt 119 évben.    A professzor szerint a korábbi becsléseket az erdők természetes úton történő regenerálódására alapozták, figyelmen kívül hagyva az olyan erdőgazdálkodási gyakorlatokat, mint a faültetés, a fajtaváltogatás, a körültekintő trágyázás, az öntözés és az erdőnövekedést elősegítő egyéb eljárások.    A Journal of Forest Economics című folyóiratban publikált új tanulmány készítői egy olyan új modellel dolgoztak, amely figyelembe veszi ezeket a tényezőket.    A szakemberek szerint, ha összevetjük a csaknem 1300 milliárd tonnányi szénre rúgó ipari kibocsátással, akkor az ember általi földhasználat és annak változásai viszonylag kis mértékben járultak hozzá a szén-dioxid-kibocsátáshoz az érintett időszakban.    A kutatók korábban úgy becsülték, hogy az emberhez köthető emisszió nagyjából 27 százalékáért az erdőirtás a felelős, ám az új eredmények szerint ez az arány mindössze 7 százalék.  Az új eredmények azt sugallják, hogy a szén-dioxid-kibocsátás mérséklését célzó erőfeszítéseknek döntően az iparra kellene irányulniuk. A szakemberek szerint ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy az erdőket ezentúl figyelmen kívül kell hagyni, ha környezetvédelemről van szó.    Sohngen szerint a fáknak jelentős szerepe lehet a klímaváltozás elleni védekezésben, de ehhez az kell, hogy a világ kormányai elősegítsék az erdőségek még hatékonyabb kezelését. Forrás: MTI / sciencedaily.com

Bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe a dobostorta
2019-11-05
483 olvasó

Bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe a dobostorta

Bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe a dobostorta és bővült a Magyar Értéktár is - tájékoztatta az Agrárminisztérium kedden az MTI-t. Az összegzés szerint a Hungarikum Bizottság döntése alapján a Magyar Értéktár része a jellegzetes dunántúli pásztorhangszer, a hosszifurugla; a regölés, a magyar cifraszűr és a betyárköltészet.     A bővítéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe 71 érték, a Magyar Értéktárba 167 érték tartozik.    A közleményben olvasható, hogy Nagy István szerint az értékmentés egyre jobban felértékelődik, ezért fontos feladatnak nevezte a települési, megyei és nemzeti értékek számbavételét, megőrzését, továbbörökítését a Hungarikum Bizottság keddi ülésén. Forrás: MTI

Szakértő: húsz év múlva a német lakosság legalább egyharmada bevándorló lesz
2019-11-05
446 olvasó

Szakértő: húsz év múlva a német lakosság legalább egyharmada bevándorló lesz

Tovább emelkedik és húsz éven belül meghaladja az egyharmadot a bevándorlók és bevándorló származásúak aránya Németországban - mondta a szövetségi munkaügyi hivatal munkaerőpiaci és foglalkoztatási kutatóintézetének (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung - IAB) vezető migrációs szakértője egy hétfői lapinterjúban. Herbert Brücker a Die Welt című lapban közölt interjúban azzal kapcsolatban, hogy az intézet számításai szerint Németországnak 2060-ig éves átlagban 400 ezer bevándorlóra van szüksége a gazdasági teljesítőképesség megőrzéséhez, elmondta, hogy az európai uniós társországokból, például a Romániából és Bulgáriából, de a Spanyolországból és Portugáliából érkező bevándorlás jelentősége is egyre csökken, mert egyre kevesebb a kivándorlásra hajlandó fiatal, és csökkennek a jövedelmi különbségek Nyugat- és Kelet-Európa között. Ezért Németországnak "egyre érdekesebb" lesz az EU-s szomszédság, például a nyugat-balkáni térség és Ukrajna. A viszonylag fiatal lakosság miatt a Közel-Kelet is "releváns", Ázsiának pedig már most igen fontos szerepe van a magas képzettségű emberek bevándorlásában. Ezt jelzi például, hogy a németországi felsőoktatási intézményekben tanuló külföldiek körében a kínaiak alkotják a legnagyobb csoportot, a Fülöp-szigeteken pedig különleges, külföldi munkavállalásra felkészítő ápolóképző intézmények működnek, amelyekből Németországba és érkeznek végzett szakemberek. Afrika egyelőre "nagy talány", a kontinensről érkező bevándorlás nem jelentős, és nem tudni, hogy miként alakulhat a jövőben.    Az biztos, hogy a Németországba irányuló bevándorlás "sokszínűbb", és 2040-re az egész ország "tarkább" lesz. A bevándorlók, illetve bevándorló családból származók aránya a jelenlegi nagyjából 25 százalékról legkevesebb 35 százalékra emelkedik majd, de akár a 40 százalékot is meghaladhatja.   A 2040-re várható helyzetre jó példa Frankfurt, amelynek lakosságában nagyjából 50 százalékos a migrációs hátterűek aránya, vagy Berlin, ahol 35 százalék ez az arány. "Amit ma a nagyvárosokban látunk, az a jövőben az egész országban megszokott lesz" - mondta Herbert Brücker, hozzátéve, hogy a nagyvárosokban 2040-re még magasabbra, 65-70 százalékra emelkedik majd a bevándorlók aránya.    Arra a kérdésre, hogy a nagyvárosi németeknek meg kell-e majd szokniuk azt, hogy kisebbségben vannak, hangsúlyozta: "téves az a kép, amely német +kisebbséget+, és vele szemben bevándorló +többséget+ ábrázol".    "Mindig is a németek alkotják majd a messze legnagyobb csoportot" - mondta az IAB vezető migrációkutatója, rámutatva, hogy a bevándorlók nem egyetlen egységes tömböt, hanem "nagyon különböző, nagyon színes" csoportokat alkotnak. A többségük keresztény, de vannak muszlimok és buddhisták is, és ugyanúgy vannak köztük diplomások, mint segédmunkások - fejtette ki Herbert Brücker. Forrás: MTI


Tafedim tea

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

BARANYA TELEVÍZIÓ

adásai:
Csütörtök: 19:00-tól
Péntek: 19:00-tól
Szombat: 10:00-tól és 19:00-tól

KOMLÓ és TÉRSÉGE TELEVÍZIÓ

adásai:
Hétfő: 19:00-tól
Kedd: 19:00-tól
Szerda: 10:00-tól és 19:00-tól
Vasárnap: 10:00-tól és 15:00-tól

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 32 428 671 megtekintés

Videó: 13 973 502 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen3872551

Jelenleg az oldalon

4
Online